2013. február 21., csütörtök

Mindenki céllal érkezik a földre – Gálaebéd Áts Károly tiszteletére

Havazik. Ilyenkor valahogy a villamosok is halkabban surrannak a körúton. Egy tavalyi februári nap jut eszembe a Corinthia Hotel felé tartva. Akkor is ünneplőbe öltöztette Budapestet a tél, a csillámló ezüst gyöngyökkel díszített selyemruha fölé puha fehér szőrmekabátot terített vállára. Mintha ő is tudná, hogy ma Áts Károlyt, 2012 Év Bortermelőjét ünnepeljük, a mosolygó, fehér kesztyűs londiner ma az ő tiszteletére rendezett Gálaebéd vendégeinek nyitja az ajtót. A márványpadló aranyló kacskaringói kísérnek fel minket a bálteremig. Előtte egy kis kötelező, és hozzáteszem, nagyon udvarias biztonsági ellenőrzés, a Gálaebéd díszvendége ezúttal ugyanis Magyarország köztársasági elnöke, Dr. Áder János. Aztán a kinti tél ellenére a teremben azonnal a nyár mosolyog ránk: az üdvözlő ital Tokaji Sárgamuskotály. Huncutul kikacsint a napsugár a pohárból, mézzel csurgatott barack íze a szánkban.

Áts Károly, 2012 Év Bortermelője - Fotók: Wawrzsák László és Nagy Zita

Aztán utazunk. Egy falat, egy korty… A fogadás borokhoz hangolt koktélfalatkái már a tavalyi Gálaebéden is körberepítettek a világon, akkor a shitake gomba, a véres hurka és a kéksajt ízei utaztattak. Idén ismét egy-egy falatka pakoltatta be velem a képzeletbeli bőröndöt: Áts Károly Furmintjaihoz csípősen édes és ropogós töltött mini peppadew paprika fetasajttal, Dúzsi Tamás 2009-es Görögszó borához és roséjához rántott marhanyelv naspolyával, Szigetcsép ropogósságához, vagyis Gálné Dignisz Éva roséjához és Cserszegi fűszereséhez indiai hal curry zöldség juliennel, Heimann Zoltán Kékfrankosához és Birtokborához magyaros kolbászchips körözöttel, a Balaton napsütéséhez, vagyis Borbély Tamás Olaszrizlingjéhez és Szürkebarátjához pedig linzertészta kosárka tonhalas krémmel, édesköménnyel és avokádóval. 

A díszvendég, Áder János köztársasági elnök, és felesége, Herczegh Anita

Majd a vendégek és poharak keltette zaj finoman kihátrál a teremből, puhán lépdel végig a csend a süppedő szőnyegen. A színpadon Áts Károly veszi át a 2012 Év Bortermelője díjat, vagy ahogy ő fogalmaz, a borászok Kossuth díját. – Én szentül hiszek abban, hogy mindenki céllal érkezik a földre – kezdi beszédét. – Az, hogy valaki mikor találja meg a célját, idő kérdése. Hogy itt állok, nekem is cél volt. Majd a kezdetekről mesél: - Egy olyan borvidékre születtem, ami úgy gondolom, egy csoda. Nekem a hazám. Egy olyan családba születtem, ahol édesapám és édesanyám a természetre, a szeretetre nevelt. Édesapám mindig azt mondta, fiam, te csak mindig legyél saját magad, ne más. Nem is akarok. Én mindig az az Áts Karcsi akarok maradni, akire ő nevelt. – mondja Karcsi könnyes szemmel, majd a folytatásról beszél. – Az ember, amikor terveket, célokat sző, mindig szeretne valamit elérni. Úgy gondolom, hogy innentől kezdve még valami inspirál, hogy tovább menjek az úton. Szeretném Tokajt, Mádot egy palackba zárva, egy pohárban bemutatni, hogy mi ez a csoda. Szentül hiszem azt, hogy a bornak értékül örömet és boldogságot kell hoznia. 

Dr. Csizmadia András, gasztrofilozófus

Nehéz ilyen szavak után bármit mondani, csak kortyolgatjuk a 2009-es Áts Cuvée-t, és csendben vonulunk át a Valetta terembe, az ebéd helyszínére. A házigazda és műsorvezető szerepét betöltő Dr. Csizmadia András gasztrofilozófus amolyan Kabos Gyula stílusban vezeti fel a menüsort: „Ma még a paprikás krumplihoz is tokajit fogunk inni!” – mondja, és tényleg. A menükártyán négy Áts Károly, pontosabban Royal Tokaji bor, és négy hozzá álmodott étel. Rögtön az első fogásnál elkerekedik a szem, ugyanis azonnal 2008-as 5 puttonyos Kékcímkés Aszúval indítunk, hozzá füstillatú leső-harcsa aranykaviár koronával és „paprikás krumplival”.

A Gálaebéd séfjei

Amikor azt olvasom, hogy a hideg előétel két megálmodója Takács Lajos, és Ádám Csaba, nyugodtan dőlök hátra, és úgy várom az ételt, mint gyerekkoromban a vakációt. Takács Lajos ételei ugyanis számomra mindig őriznek valamit a vidék hagyományaiból, de ott van bennük az a magabiztos és kiapadhatatlan kísérletező kedv is, amely csak világot látott és nagyon nyitott emberek sajátja lehet. Varázsvegytan… Hiszen úgy párosítja a curryt, a kacsacombot, az ananászt és az algát a savanyú káposztával, mintha ez a világ legtermészetesebb dolga lenne. Hiszen számára az is. Ádám Csaba erdélyi származású séf keze is benne van az előételben, és mivel nála nem áll meg a magyar konyha a pirospaprikánál és a határoknál sem, biztosan lehet számítani valamilyen csavarra.


Füstillatú leső-harcsa aranykaviár koronával és "paprikás krumplival"
 
Valahogy érzem, hogy nincs félnivalónk az aszútól sem, bár sokan merészségnek tartják, és megkérdőjelezik a helyét a menüsor elején. - Szeretnénk az aszúhoz fűződő attitűdöket lebontani, ami a libamájról szól – érkezik máris az indoklás a közben a konyhából megérkező séfektől. A tányérunkon egy vékony burgonyaszeletekből rétegezett „tortaszelet”, a rétegek között, és a tortácska tetején paprikakrém. Körülötte citrusokkal frissített sült paprika leve, karakteres, füstölt ízű leső-harcsa, és tápiókagyöngyök. A harcsában komolyan gyönyörködöm egy kicsit, hófehér húsán ide-oda cikáznak a vékony rózsaszín erecskék, tetején aprócska szőlőfürt alakban az egyébként hazai vizekben tenyésztett tokhalak ikrájából készült kaviárkorona. Elég finoman hozzáérinteni a halkést, és máris szabályos rétegeire bomlik szét a hal. Az aszú pedig… Győzne az édesség, ha nem lennének az élénk és vibráló savak, és az általuk felerősödött citrusos zamatok. De vannak. Ezt tudja Tokaj, és ezt tudja Áts Karcsi is. Valóban merész, sokak számára talán nehéz kezdés… nekem nagyon tetszik. A háttérben halkan, szinte észrevétlenül játszik a VOICE&GUITAR duó, Micheller Myrtill hangja lágyan úszkál az asztalok között, de szerencsére a délután második felében megtudhatjuk milyen az, ha kiengedi a torkán kiférő összes hangot.

Tönköly rizottó kamillás velőhabbal és tintás ropogóssal

A meleg előétel már a 2009-es Mézesmály Furmint mellé érkezik. A Borkonyha étterem séfje, Sárközi Ákos varázsolta a tányérra a tönköly rizottót kamillás velőhabbal és tintás ropogóssal. Színek és formák játéka a tányéron, narancsos napsárga, harsogó zöldek, és egy patyolatfehér pamacs a velőtorta tetején. - Szeretném, ha ez az étel mindenkinek kedvet adna a belsőségekhez – vezeti fel Ákos a fogást, amelynek egyik alkotóeleme, a tönköly, vagyis minden búzák őse és eredője. – Tulajdonképpen nem is rizottó, inkább „tönkölyottó” – fűzi hozzá Csizmadia András, és a fogás további összetevőit is felsorolja: cukorborsó, napon szárított paradicsom, cukkini, mogyoró, turbolyás vaj, velőhab, kamilla, és egy kis árvácska, a tetőn pedig egy karcsú tintahal ropogós napozik. Roppanós és selymesen krémes textúrák játéka, a kamilla bája pedig úgy simul a bor leheletnyi vaníliájához, mint egy csepp parfüm egy picike fülcimpa mögé.


A főfogás előtt Eperjes Károly színművész nevettet minket a borszerelmes Bánhidi Laci bácsiról – a Tüskevár Matula bácsijáról -, vagy éppen a fanyar humorú, különc egyéniségű Csortos Gyuláról szóló rövid anekdotáival. Képzeletben mi is kicsit felállunk az asztaloktól, és lemegyünk a Bástyába, ahol egy régi vágású pincér vár minket, még a Krúdy korból, vagy éppen ott állunk Csortos asztalánál, amikor kihozzák részére a homárt, amelynek egyik ollója hibádzik. Csortos harsogva inti asztalához a pincért, mi pedig kuncogva hallgatjuk végig magyarázkodását - „Művész úr, ez egy harcias állat, ezek összevesznek, és néha egyik-másik elveszíti az ollóját”, majd végképp kirobban a nevetés Csortos válaszán: - Kérem, én nem biológusnak hívtam ide, hozza ki a győztest!     

Porhagyós marha hátszín diós csicsókapürén, vargányás kolbásszal

- Amint visszamasszírozom az ajkamat a mosolyból, folytatom – mondja Dr. Csizmadia András, és addig is érkezik a főétel, Fülepi Kálmán, a NU Bisztró, és Vidák Zoltán az etyeki Rókusfalvy Fogadó séfjeinek közös fogása: porhanyós marha hátszín diós csicsókapürén, vargányás kolbásszal. A poharakba 2010-es Szent Tamás Furmint csordul. - Nagyon szép volt a kirándulás Tokajban, megihletett bennünket, és innen jött az olívahomok ötlete – kezdi az étel bemutatását Vidák Zoltán. A marhahátszínre és a tetején nyújtózkodó vargányás kolbászra ugyanis olívaolajból készült por és hawaii só kevercse, vagyis olívahomok került. A vajpuha, mégis ruganyos textúrájú marhahátszín alá diós csicsókapürével, és némi meleg salátával ágyaztak meg, vagyis sütőtök, zeller, karalábé, petrezselyem, és - ahogy Csizmadia András fogalmaz -, a zöldségpaletta eminens tagja, a feketegyökér a tányéron. A marhahátszínt tehát most nem egy klasszikus pár, vagyis egy vörösbor ölelgeti, hanem Áts Karcsi veretes Furmintja. Tengeri só, hozzá csodás savak és citrusok, a hús omlik a szájban, a zöldségek pontosan annyira roppannak, amennyire kell. Két külön karakter az étel és a bor, mégis csodás páros. Egyszerűen egymásnak teremtettek.

Ákos és a Vivat Bacchus

Ahogy Ákos és a Vivat Bacchus is. „Nosza lányok adjatok bort” – kezdik közös éneklésüket, majd Ákos mond néhány szót Karcsiról. – Életemben nem láttam ilyen halk szavú embert, akinek nem lehet a szavába vágni. Könnyes meghatottsággal, pilláin rezgő könnyekkel képes beszélni a battonage-ról. Majd az ünnepelt kívánságára beleremeg a föld az Utolsó hangos dalba, a pincérek pedig az idézőjeles „desszertet” helyezik az asztalokra. A valódi desszert ugyanis majd kint, a bálteremben vár ránk, most – Györffy Árpádnak, az Aranykaviár Étterem séfjének köszönhetően - hízott kacsamáj torta, Karcsinak köszönhetően pedig Royal Betsek 6 puttonyos, 2007-es Tokaji Aszú érkezik.


Hízott kacsamáj torta

A torta rétegei: omlós tészta, kacsamáj terrine, kacsamáj mousse és mangózselé. A tortaszelet körül egy rezgő körtezselé gömböcske, némi illatos narancsolaj, aprócska birsalmasajt kockák, sóskalevélkék, és mintha egy haiku elevenedne meg, almavirág szirmok. Az aszú selymes olajossága lassan és végtelenül hosszan csókolózik a kacsamáj mousse krémességével. A birs, a körte, a mangó, a narancs pedig mind ott nevetgél a borban is. Én már nem is vágynék másra, de még csak ezután következnek a bálteremben a desszertek, a sajtok, a kávék és a korábbi „Év Bortermelője” díjazottak borai, vagyis az „uzsonnaborok”. Dr. Csizmadia András idézi ugyanis Márai Sándor szavait, miszerint az uzsonnabort délután öttől fél hétig isszák. Ezt tesszük hát mi is, „mert az uzsonnabor több és más, mint a poharazás. Az uzsonnabor jellem és műveltség kérdése.” Nagy tapssal köszönjük meg a délután séfjei, felszolgálói, valamint a Magyar Sommelier Szövetség, és a Bor Schola értő és gondos segítségét.


- Azt kívánom mindenkinek, hogy a saját életében egyszer érje el ezt a szakmájában, hogy a legnagyobb elismerést, mint én is, megkapja, ezt az élményt átélje. Érezze azt a szeretetet, ami áthatja az embert, és köszönöm azoknak az embereknek, akik bíznak bennem, bíztak bennem, bízni fognak bennem – így fejezte be Áts Károly, 2012 „Év Bortermelője” a beszédét. Karcsi februártól elhagyja a Royal Tokaji Borászati Zrt. főborászi posztját, és feleségével együtt vezetik saját családi borászatukat. A 2012-es évjárat első palackjai tavaszra várhatók.

Kitartóan és makacsul havazik, amikor hazaindulunk. Halk az este, ma valahogy az autópálya hófehér takaróval borított sávjai sem engedik meg a rohanást. Karcsi őszinte és bölcs szavain gondolkodom. Még nagyon sokáig. Mindenki céllal érkezik a földre...

Fotók: Wawrzsák László és Nagy Zita

Tölts újra! - A témához kapcsolódó korábbi cikkek a Borgőzben:

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...